2004 Szeptemberétől új vezérigazgató irányítja a BILK Kombiterminál Részvénytársaságot. Kemenesi Zoltán nem "külső" megoldás, hanem a korábbi kereskedelmi vezérigazgató-helyettes személyében a cég ismerője - szállítmányozói tapasztalatai is sokrétűek. Az életének 45. esztendejében járó nős, kétgyermekes, angolul és németül tárgyalóképes vezérigazgató - manapság ritka - végigjárta a ranglétrát, hiszen 18 éves kora óta dolgozik, így szakmai képesítését is munka mellett szerezte meg.

- Hogyan ismerkedett meg a szállítmányozói szakmával?

- Az érettségi után a Chemolimpexnél kezdtem dolgozni, akkor még a devizaforgalmi osztályon, majd amikor a katonaság után visszatértem, már az exportszállítmányozási osztályra kerültem. Ez a szakmai "fertőzés" szinte napra pontosan 21 esztendeje történt.

- Ennek a "vírusnak" lett az eredménye, hogy továbbtanult és megszerezte a szükséges szakvégzettséget is?

- Tulajdonképpen igen, hiszen egy év múlva jelentkeztem a Külkereskedelmi Főiskolára, ahol elvégeztem az áruforgalmi szakot és külkereskedelmi üzemgazdász diplomát szereztem 1989-ben. Nyolc esztendeig dolgoztam a Chemolimpex szállítmányozásában, amikor a teljes részleg átkerült a Chemoldanzas-hoz. A munka tartalma némileg megváltozott, de a lényegi rész ugyanaz maradt. Ekkor már liberalizált volt a szállítmányozás, így mi is piaci körülmények között, jelentős versenyhelyzetben kellett, hogy dolgozzunk, nem csak az anyacégnek, hanem külső megrendelőknek is. Együtt tapasztaltuk ki a piacgazdaságot.

- Boldog békeidők! Miért vált meg a Chemoldanzas-tól?

- A Volán Tefu-tól érkezett egy felkérés, hogy vegyem át a nemzetközi igazgatóságot a Bogáncs utcában. Itt minden volt, mint a nagykönyvben. Nemzetközi és belföldi fuvarozás, gyűjtő tevékenység, járműjavítás, ingatlan hasznosítás, üzemfenntartás. Ez két évig tartó "kaland" volt, mert 1996-ban a Maspedhez mentem dolgozni. Újra a szállítmányozásba. Itt a vegyi áruk, veszélyes áruk, illetve egy idő után a mezőgazdasági termékek vasúti fuvarozása, valamint egy kis közúti forgalom tartozott hozzám. Ezt követően a Multicontnál dolgoztam, ahol a közúti, vasúti terület újraszervezése volt a feladatom, majd 2003-ban kerestek meg a MÁV-tól, hogy elvállalnám-e a BILK Kombiterminál kereskedelmi vezérigazgató-helyettesi posztját. A Multicontnál az én területem már amúgy is szinte magától ment, így igent mondtam a felkérésre.

- Ez eddig meglehetősen széles tapasztalatokat jelent, ám addig hiányzott a logisztikai múlt. Ilyen előélet nélkül pedig komoly kihívás a BILK, mi volt itt a legnagyobb újdonság, mi jelenti már vezérigazgatóként a legnagyobb kihívást?

- A konténer terminál. Kereskedelmi vezérigazgató-helyettesként - értelemszerűen - a forgalom felfuttatása, a BILK "eladása" a partnereknek volt a lecke. Az új feladatom - immár vezérigazgatóként -, hogy lehetőleg nyereségesen üzemeljen a terminál a tulajdonosok és a megbízók megelégedésére. Szerencsére az operatív feladatokhoz kitűnő segítőim vannak. Hazai viszonyok között véleményem szerint a legnagyobb tapasztalattal rendelkező terminálvezető Hernádi Márton, a műszaki vezető Horváth Zoltán, aki az első kapavágástól kezdve itt van, és természetesen Bobál István, akinek a kapcsolatrendszere, vasutas múltja utolérhetetlen előnyt jelent.

- Mivel a BILK-hez hasonló létesítmény nincs az országban, de még a térségben sem, az ember azt hinné, nincs itt semmi gond, özönlenek a megrendelők.

- Kezdetben voltak gondok, és még ma is sokan úgy emlegetik, hogy problémásabb, mint Józsefváros. Ez abból is adódhat, hogy míg Józsefvárosba "direktben" mehettek be a vonatok, addig ide csak úgy tud bejönni, ha Ferencvárosban a gép átáll a szerelvény másik végére. A technológiai, technikai lehetőségeink még így is sokkal jobbak, mint az esetleges konkurens logisztikai központoké, s ezek alatt a kelet-közép-európai terminálokat is értem. Ez és a hely megválasztása - eltekintve a vasúttechnikai problémától -, sokkal előnyösebb számunkra, mint a versenytársakéi.

- Mivel lehet növelni a BILK forgalmát?

- Elsősorban megfelelő szolgáltatással, másodsorban azzal, hogy valóságos fordítókorong legyen. Ide érkezzen be Záhony felől az ukrán, az orosz áru, ide jöjjön Románián át a déli forgalom, s itt legyen szétosztva, "rendezve'. Ez persze mind a két irányba, s mind a kíséretlen, mind a kísért forgalomra érvényes. Technikailag és kapacitásban képesek vagyunk ekkora forgalom lebonyolítására. Jelenleg a tranzitforgalom elenyésző - csak a Ro-La említésre méltó, de tárgyalásban vagyunk az ukrán vasúti vezetőkkel, valamint a bolognai Interportóval, hogy a BILK-en keresztül menő forgalmat szervezzünk 2005 első felében való indítással.

- Korábban, még helyettesként már fel kellett vázolni a kereskedelmi elképzeléseit, mennyiben változtak az elvárások ezekhez képest?

- A lényegét tekintve nem változtak, illetve kibővültek. Vezérigazgatóként már azért is felelnem kell, hogy a társaság gazdaságosan működjön, racionálisan, minél nagyobb eredménnyel kell üzemeltetni, hogy a befektetés a lehető legrövidebb idő alatt megtérüljön.

- A ,,gyerekbetegségek" elmúltával mi az, ami még mindig nem működik hibátlanul?

- Az okmánykezelés talán ilyen. A BILK-en lévő különböző szereplők - a MÁV, a kombiterminál, a vámosok és az operátorok - között az okmányok nem azzal a sebességgel "közlekednek' ami normálisan elfogadható. Ennek megoldása az eddigi "kézből-kézbe" való módszer helyett az elektronikai fejlesztés, együttműködés lehet, az egyik operátorral már működik is az elektronikus kapcsolat. A folyamat látványosan gyorsulhat, de a többi szereplő szándéka is szükséges ehhez.

- A BILK jelenlegi forgalma még messze nem éri el a lehetőségeket. Ön szerint milyen dinamika várható a terminálon?

- Az uniós csatlakozás sokat javíthat a növekedési ütemen. Az eddigi forgalmi struktúra szerint 95 százalék volt a tengerentúli forgalom, s mindössze 5 százalék az Európán belüli. Itt hatalmas kitörési lehetőség van, például a már említett észak-olasz terminálokkal való együttműködésben. Az unión kívüli forgalomban sok múlik a termelők és importőrök teljesítményén, itt nem is látok drámai változásokat. Minden azon múlik, hogy milyen partneri kapcsolatokat sikerül kiépítenünk az észak-déli, illetve a kelet-nyugati irányban.

- Mikorra várható a BILK második ütemének megindítása?

- Akkor, ha az éves kapacitáskihasználtság 80-85 százalék körül alakul. Az idén még csak 60 százalék körül fogunk tartani, várhatóan 4-5 év múlva már tovább kell lépni, s indulhat a második ütem. Reményeink szerint tovább fog nőni a kísért forgalom is, ehhez menetrend igazításra, szervezési feladatok megoldására is szükség van. Tárgyalások folynak a záhonyi, illetve a romániai Ro-La szerelvények beindításáról is, ezek is növelhetik a forgalmat.

Rákos József