|
Átadták a BILK-et
Közép-Európa legnagyobb logisztikai szolgáltató központja
forrás: TRANZIT Közép-Európa legnagyobb logisztikai szolgáltató központja A MÁV kezdeményezésére elindult projektet 25 milliárd forintból valósították meg. A november 17-én ünnepélyes keretek között adták át a Budapesti Intermodális Logisztikai Központot (BILK). A MÁV kezdeményezése alapján most megvalósuló BILK a hazai logisztikai szolgáltató központok egyik kiemelt fontosságú tagja lesz, mint a nemzetközi kombinált árufuvarozási rendszer magyarországi központja. A BILK-nek köszönhetően nagymértékben csökken majd a főváros belső területeinek kamionforgalma, és a zajos létesítmények a lakóterületektől távolra kerülnek.
1996-ban a szaktárca megbízásából a MÁV Rt. irányításával kezdődött meg a BILK előkészítése. 2001 végén két önálló, de egymással szorosan együttműködő gazdasági társaság alakult az új logisztikai központ megvalósítására. A BILK Logisztikai Rt.-ben a MÁV Rt. és a Volán Tefu Rt. rendelkezik tulajdonnal. A BILK Kombiterminál Rt. tulajdonosai a MÁV a MÁV Kombiterminál Kft., a Volán Tefu, a GySEV és a Hungarokombi Kft. Az Ócsai úti ipari övezet, az MO-s körgyűrű és a Budapest-Kelebia vasúti fővonal által határolt 100 hektáros területen fekvő BILK-en belül három létesítmény épül: a Soroksár terminál-pályaudvar, a BILK Kombiterminál és a BILK Logisztikai Központ.
Soroksár terminál-pályaudvar feladata a nemzetközi kombivonatok és a Ro-La vonatok fogadása és indítása, valamint a logisztikai raktárbázis vasúti kiszolgálása. Ahhoz, hogy a pályaudvar a megnövekedett számú irányvonatok fogadására is alkalmas legyen, folytatni kell a pályaudvar további fejlesztését újabb két vonatfogadó vágány és egy Ro-La vágány megépítésével, továbbá a külső vasúti kapcsolathoz Soroksár és a Soroksári út között a vonali második vágányt is meg kell építeni.
Magyarország központi kombitermináli szerepét betöltő BILK Kombiterminál feladata a konténerek és huckepack küldemények, Ro-La szerelvények vasúti-közúti kezelése, teljes körű kombitermináli szolgáltatás nyújtása. Uniós tendencia a kombinált fuvarozás részarányának növekedése, dotációja. Nemzetgazdasági érdek, hogy a magyarországi kombinált fuvarozás is egyre nagyobb teret nyerjen, és a környezetbarát vasútra lehessen terelni a közúti forgalmat, ezáltal csökkenjen a településekre nagy terhet rovó áthaladó közúti forgalom.A BILK 11 milliárdos állami hozzájárulásból épült, európai versenyképessége azonban leginkább azon múlik, mennyire lesz hatékony a működése. A BII.K versenyképességét ezért a megfelelő törvényi háttér biztosításával lehet elérni, amelyen keresztül a Magyarországon fuvaroztatók számára az új logisztikai szolgáltató központ megkerülhetetlen tényezővé válhat.
Németországban jövőre vezetik be, Ausztriában már jelenleg is rendkívül magas összegű autópálya-használati díj létezik, ezért a kíséretlen kombinált fuvarozási forma kedvezőbbé válik a magyar fuvaroztatók számára. A kombinált fuvarozás arányának növelését segíti elő az a tervezett kormányrendelet-módosítás is, amely szerint a nehéztehergép- járművek esetén a vasútra illetve vasútról érkező kombinált küldeményeket útadókedvezménnyel fuvarozhatnák a BILK 70 kilométeres körzetén belül. Ezáltal nőne a BILK forgalma, emelkednének a komoly állami befektetéssel megvalósult új létesítmény bevételei, ugyanakkor csökkenne a közúti hosszútávú fuvarozás. További fuvaroztatói ártámogatási rendszer kialakításával még magasabb arányt lehetne elérni. Az Európai Unióban üzemeltetési támogatással ösztönzik a vasúti kombinált fuvarozást, és ennek megfelelően már a magyar törvényi háttér is adott ahhoz, hogy Magyarországon is bevezessék ezt a támogatási formát.
A Logisztikai Központ a raktározási módok és rendszerek széles körét kínálja. A BILK alkalmas lehet a főváros úgynevezett city-logisztikájának beindítására. A BILK projekt első ütemét a tulajdonosok európai uniós támogatásokból és hitelekből, állami forrásból és vállalkozói tőke bevonásával valósították meg.
A logisztikai szolgáltató központok létesítésének legfőbb célja, hogy Magyarország a komplex európai logisztikai hálózatnak részese legyen, így nagyobb lehetőséget kapjon a nemzeti közlekedés, kereskedelem, ipar és mezőgazdaság. Ezen belül az európai logisztikai hálózat magyar központjai Kelet-Európa irányában elosztó-gyűjtő központi funkciókat látnak el. Az igen jelentős tranzit áruforgalom potenciális gazdasági értékének kihasználását a központokba nyújtottkedvező szolgáltatási ajánlatokkal történő árumegállítással tudják ezek a központok megoldani, amellyel egyben az adott térségek gazdasági fejlődését is elősegítik.Emellett a logisztikai központok fontos közlekedéspolitikai és környezetvédelmi cél elérését is szolgálják, nevezetesen a gyűjtő és terítő szerepük következtében a nagytávolságú közúti szállítás vasútra terelésével csökkenteni lehet a közutak zsúfoltságát, a közlekedés által okozott környezetszennyeződést. Ez utóbbi az Unió közös közlekedéspolitikájának, a Fehér Könyvnek is az egyik legjelentősebb célkitűzése.
A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) szabályozási tervét 2002 szeptemberében fogadta el a soroksári önkormányzat, így a közel százhektáros területen 2002 októberében megkezdődött a lépcsőzetesen megvalósuló beruházás első üteme. A csaknem 25 milliárd forintos projektet európai uniós támogatásokból és hitelekből, állami forrásból és vállalkozói tőke bevonásával valósítják meg. A BILK beruházás sikere az állami- és a magántőke harmonikus együttműködésének kiváló példája. Azt bizonyítja, hogy a köz- és a versenyszféra forrásainak egyesítése történelmi esélyt ad a Magyarország geopolitikai helyzetéből fakadó előnyök kiaknázására az európai uniós csatlakozás előtt és után. A BILK megépítésével nagymértékben csökken majd a főváros belső területeinek kamionforgalma, és a zajos létesítmények a lakóterületektől távolra kerülnek.
A beruházáshoz az állam 11 milliárd, a BILK-et megvalósító két részvénytársaság 10 milliárd forinttal járult hozzá. A külső infrastruktúra kiépítéséhez 19 millió eurós vissza nem térítendő támogatást biztosított az Európai Unió, és 10 millió euró a felvett EBRD-hitel összege, amelyet Soroksár terminál-pályaudvar építéséhez vettek fel. Az állam biztosította a teljes földterületet a terminál-pályaudvar megépítéséhez, valamint a központi létesítmények, a vasúti és közúti kapcsolat és a külső infrastruktúra kialakításához szükséges állami forrást.
Szakmai háttér 1993-ban az illetékes szakminisztérium (KHVM) tíz logisztikai szolgáltató központ kialakítását tűzte ki célul. 1994-ben több központ előkészítése kezdődött meg, de a logisztikai szolgáltató központokat érintő állami és MÁV célok megvalósításának szempontjait figyelembe véve a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő BII,K komplex program megvalósítása kapott prioritást.
A BILK Közép-Kelet-Európa szívében helyezkedik el, Nyugat-Európát Kelet-Európával, valamint az északi és déli országokat összekötő közlekedési tengelyek metszéspontjában. Fontos, hogy a BII.K komplex szolgáltatást nyújtson, és a későbbiekben kapcsolódhasson hozzá a légi és vízi közlekedési ág is. Szolgáltatásaik bevonásával a BILK úgynevezett tetramodális rendszerré fejlődhet. A terület korszerű, villamosított vasútvonalon közelíthető meg, amelytől a Dunai Csepel Közforgalmú Kikötő 15 kilométer, a Ferihegyi repülőtér pedig 16 kilométer távolságra fekszik.
Az állam vállalta, hogy a BILK kiszolgálására 2004-ig önálló csomópontot és lehajtót alakít ki az MO-s autópályán. A BILK a hazai kombinált áruszállítási rendszer és a logisztikai szolgáltató központok hálózatánák egyik kiemelt fontosságú tagja, amely a nemzetközi kombinált árufuvarozási rendszer magyarországi központjaként - Sopron és Záhony mellett - fordítókorong szerepet lát el. A BILK egyúttal a Magyarországon áthaladó tranzitforgalom korszerű műszaki háttérbázisának a szerepét is ellátja. A többi hazai logisztikai szolgáltató központ a tervek szerint antennavonati rendszerben kapcsolódik hozzá.
1998-2001 között a költségvetésből biztosított 3 milliárd forintból folyt a műszaki tervezés, a földterületek megvásárlása, a versenyezte, és elkezdődött a külső infrastruktúra kiépítése. 2000-ben 4 millió eurós Phare-támogatásból elkészült a Budapest-Soroksár vasútállomást a BILK terminál-pályaudvarral összekötő villamosított vágány. 2001 decemberében átadták a 15 millió eurós Phare- és 3,36 milliárd forintos költségvetési támogatásból a BILK-projekthez kapcsolódó teljesen átépített vasúti vonalszakaszt Budapest-Ferencváros és Soroksár állomás között, és aláírták a résztvevők a kombitermináli és logisztikai termináli projektek megvalósítására létrehozott részvénytársaságok alapokmányait. 2003-ban a költségvetési forrás kiegészítéseként a Magyar Állam által felvett 10 millió eurós EBRD-hitel biztosításával befejeződött a kiszolgáló terminál pályaudvar és a Ro-La terminál építésének első üteme. 2004-ben még újabb két vágány épül a terminál-pályaudvaron. 2003-2004-es időszakban 4 milliárd forintos további állami támogatás felhasználásával a fentieken kívül novemberre befejeződött a külső infrastruktúra kialakítása, valamint 2004 végére elkészül a BILK-nek az MO-s autópályához való közúti csatlakozás kiépítése. Befejeződik a 2,5 hektáros depó tárolóterület kialakítása, ezt követően ide települhet az üres konténertároló Kelenföldről. A BILK Kombiterminál Rt. a fejlesztés első ütemében négy 700 méter hosszú daruzott rakodóvágányt, továbbá a teljes kombitermináli tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát valósítja meg. A BILK Logisztikai Rt. 2002 és 2005 között 160 000 négyzetméter raktárt és 6000 négyzetméter iroda és kiszolgáló létesítményt épít meg. Átadták a BILK-et
Közép-Európa legnagyobb logisztikai szolgáltató központja
forrás: TRANZIT Közép-Európa legnagyobb logisztikai szolgáltató központja A MÁV kezdeményezésére elindult projektet 25 milliárd forintból valósították meg. A november 17-én ünnepélyes keretek között adták át a Budapesti Intermodális Logisztikai Központot (BILK). A MÁV kezdeményezése alapján most megvalósuló BILK a hazai logisztikai szolgáltató központok egyik kiemelt fontosságú tagja lesz, mint a nemzetközi kombinált árufuvarozási rendszer magyarországi központja. A BILK-nek köszönhetően nagymértékben csökken majd a főváros belső területeinek kamionforgalma, és a zajos létesítmények a lakóterületektől távolra kerülnek.
1996-ban a szaktárca megbízásából a MÁV Rt. irányításával kezdődött meg a BILK előkészítése. 2001 végén két önálló, de egymással szorosan együttműködő gazdasági társaság alakult az új logisztikai központ megvalósítására. A BILK Logisztikai Rt.-ben a MÁV Rt. és a Volán Tefu Rt. rendelkezik tulajdonnal. A BILK Kombiterminál Rt. tulajdonosai a MÁV a MÁV Kombiterminál Kft., a Volán Tefu, a GySEV és a Hungarokombi Kft. Az Ócsai úti ipari övezet, az MO-s körgyűrű és a Budapest-Kelebia vasúti fővonal által határolt 100 hektáros területen fekvő BILK-en belül három létesítmény épül: a Soroksár terminál-pályaudvar, a BILK Kombiterminál és a BILK Logisztikai Központ.
Soroksár terminál-pályaudvar feladata a nemzetközi kombivonatok és a Ro-La vonatok fogadása és indítása, valamint a logisztikai raktárbázis vasúti kiszolgálása. Ahhoz, hogy a pályaudvar a megnövekedett számú irányvonatok fogadására is alkalmas legyen, folytatni kell a pályaudvar további fejlesztését újabb két vonatfogadó vágány és egy Ro-La vágány megépítésével, továbbá a külső vasúti kapcsolathoz Soroksár és a Soroksári út között a vonali második vágányt is meg kell építeni.
Magyarország központi kombitermináli szerepét betöltő BILK Kombiterminál feladata a konténerek és huckepack küldemények, Ro-La szerelvények vasúti-közúti kezelése, teljes körű kombitermináli szolgáltatás nyújtása. Uniós tendencia a kombinált fuvarozás részarányának növekedése, dotációja. Nemzetgazdasági érdek, hogy a magyarországi kombinált fuvarozás is egyre nagyobb teret nyerjen, és a környezetbarát vasútra lehessen terelni a közúti forgalmat, ezáltal csökkenjen a településekre nagy terhet rovó áthaladó közúti forgalom.A BILK 11 milliárdos állami hozzájárulásból épült, európai versenyképessége azonban leginkább azon múlik, mennyire lesz hatékony a működése. A BII.K versenyképességét ezért a megfelelő törvényi háttér biztosításával lehet elérni, amelyen keresztül a Magyarországon fuvaroztatók számára az új logisztikai szolgáltató központ megkerülhetetlen tényezővé válhat.
Németországban jövőre vezetik be, Ausztriában már jelenleg is rendkívül magas összegű autópálya-használati díj létezik, ezért a kíséretlen kombinált fuvarozási forma kedvezőbbé válik a magyar fuvaroztatók számára. A kombinált fuvarozás arányának növelését segíti elő az a tervezett kormányrendelet-módosítás is, amely szerint a nehéztehergép- járművek esetén a vasútra illetve vasútról érkező kombinált küldeményeket útadókedvezménnyel fuvarozhatnák a BILK 70 kilométeres körzetén belül. Ezáltal nőne a BILK forgalma, emelkednének a komoly állami befektetéssel megvalósult új létesítmény bevételei, ugyanakkor csökkenne a közúti hosszútávú fuvarozás. További fuvaroztatói ártámogatási rendszer kialakításával még magasabb arányt lehetne elérni. Az Európai Unióban üzemeltetési támogatással ösztönzik a vasúti kombinált fuvarozást, és ennek megfelelően már a magyar törvényi háttér is adott ahhoz, hogy Magyarországon is bevezessék ezt a támogatási formát.
A Logisztikai Központ a raktározási módok és rendszerek széles körét kínálja. A BILK alkalmas lehet a főváros úgynevezett city-logisztikájának beindítására. A BILK projekt első ütemét a tulajdonosok európai uniós támogatásokból és hitelekből, állami forrásból és vállalkozói tőke bevonásával valósították meg.
A logisztikai szolgáltató központok létesítésének legfőbb célja, hogy Magyarország a komplex európai logisztikai hálózatnak részese legyen, így nagyobb lehetőséget kapjon a nemzeti közlekedés, kereskedelem, ipar és mezőgazdaság. Ezen belül az európai logisztikai hálózat magyar központjai Kelet-Európa irányában elosztó-gyűjtő központi funkciókat látnak el. Az igen jelentős tranzit áruforgalom potenciális gazdasági értékének kihasználását a központokba nyújtottkedvező szolgáltatási ajánlatokkal történő árumegállítással tudják ezek a központok megoldani, amellyel egyben az adott térségek gazdasági fejlődését is elősegítik.Emellett a logisztikai központok fontos közlekedéspolitikai és környezetvédelmi cél elérését is szolgálják, nevezetesen a gyűjtő és terítő szerepük következtében a nagytávolságú közúti szállítás vasútra terelésével csökkenteni lehet a közutak zsúfoltságát, a közlekedés által okozott környezetszennyeződést. Ez utóbbi az Unió közös közlekedéspolitikájának, a Fehér Könyvnek is az egyik legjelentősebb célkitűzése.
A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) szabályozási tervét 2002 szeptemberében fogadta el a soroksári önkormányzat, így a közel százhektáros területen 2002 októberében megkezdődött a lépcsőzetesen megvalósuló beruházás első üteme. A csaknem 25 milliárd forintos projektet európai uniós támogatásokból és hitelekből, állami forrásból és vállalkozói tőke bevonásával valósítják meg. A BILK beruházás sikere az állami- és a magántőke harmonikus együttműködésének kiváló példája. Azt bizonyítja, hogy a köz- és a versenyszféra forrásainak egyesítése történelmi esélyt ad a Magyarország geopolitikai helyzetéből fakadó előnyök kiaknázására az európai uniós csatlakozás előtt és után. A BILK megépítésével nagymértékben csökken majd a főváros belső területeinek kamionforgalma, és a zajos létesítmények a lakóterületektől távolra kerülnek.
A beruházáshoz az állam 11 milliárd, a BILK-et megvalósító két részvénytársaság 10 milliárd forinttal járult hozzá. A külső infrastruktúra kiépítéséhez 19 millió eurós vissza nem térítendő támogatást biztosított az Európai Unió, és 10 millió euró a felvett EBRD-hitel összege, amelyet Soroksár terminál-pályaudvar építéséhez vettek fel. Az állam biztosította a teljes földterületet a terminál-pályaudvar megépítéséhez, valamint a központi létesítmények, a vasúti és közúti kapcsolat és a külső infrastruktúra kialakításához szükséges állami forrást.
Szakmai háttér 1993-ban az illetékes szakminisztérium (KHVM) tíz logisztikai szolgáltató központ kialakítását tűzte ki célul. 1994-ben több központ előkészítése kezdődött meg, de a logisztikai szolgáltató központokat érintő állami és MÁV célok megvalósításának szempontjait figyelembe véve a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő BII,K komplex program megvalósítása kapott prioritást.
A BILK Közép-Kelet-Európa szívében helyezkedik el, Nyugat-Európát Kelet-Európával, valamint az északi és déli országokat összekötő közlekedési tengelyek metszéspontjában. Fontos, hogy a BII.K komplex szolgáltatást nyújtson, és a későbbiekben kapcsolódhasson hozzá a légi és vízi közlekedési ág is. Szolgáltatásaik bevonásával a BILK úgynevezett tetramodális rendszerré fejlődhet. A terület korszerű, villamosított vasútvonalon közelíthető meg, amelytől a Dunai Csepel Közforgalmú Kikötő 15 kilométer, a Ferihegyi repülőtér pedig 16 kilométer távolságra fekszik.
Az állam vállalta, hogy a BILK kiszolgálására 2004-ig önálló csomópontot és lehajtót alakít ki az MO-s autópályán. A BILK a hazai kombinált áruszállítási rendszer és a logisztikai szolgáltató központok hálózatánák egyik kiemelt fontosságú tagja, amely a nemzetközi kombinált árufuvarozási rendszer magyarországi központjaként - Sopron és Záhony mellett - fordítókorong szerepet lát el. A BILK egyúttal a Magyarországon áthaladó tranzitforgalom korszerű műszaki háttérbázisának a szerepét is ellátja. A többi hazai logisztikai szolgáltató központ a tervek szerint antennavonati rendszerben kapcsolódik hozzá.
1998-2001 között a költségvetésből biztosított 3 milliárd forintból folyt a műszaki tervezés, a földterületek megvásárlása, a versenyezte, és elkezdődött a külső infrastruktúra kiépítése. 2000-ben 4 millió eurós Phare-támogatásból elkészült a Budapest-Soroksár vasútállomást a BILK terminál-pályaudvarral összekötő villamosított vágány. 2001 decemberében átadták a 15 millió eurós Phare- és 3,36 milliárd forintos költségvetési támogatásból a BILK-projekthez kapcsolódó teljesen átépített vasúti vonalszakaszt Budapest-Ferencváros és Soroksár állomás között, és aláírták a résztvevők a kombitermináli és logisztikai termináli projektek megvalósítására létrehozott részvénytársaságok alapokmányait. 2003-ban a költségvetési forrás kiegészítéseként a Magyar Állam által felvett 10 millió eurós EBRD-hitel biztosításával befejeződött a kiszolgáló terminál pályaudvar és a Ro-La terminál építésének első üteme. 2004-ben még újabb két vágány épül a terminál-pályaudvaron. 2003-2004-es időszakban 4 milliárd forintos további állami támogatás felhasználásával a fentieken kívül novemberre befejeződött a külső infrastruktúra kialakítása, valamint 2004 végére elkészül a BILK-nek az MO-s autópályához való közúti csatlakozás kiépítése. Befejeződik a 2,5 hektáros depó tárolóterület kialakítása, ezt követően ide települhet az üres konténertároló Kelenföldről. A BILK Kombiterminál Rt. a fejlesztés első ütemében négy 700 méter hosszú daruzott rakodóvágányt, továbbá a teljes kombitermináli tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát valósítja meg. A BILK Logisztikai Rt. 2002 és 2005 között 160 000 négyzetméter raktárt és 6000 négyzetméter iroda és kiszolgáló létesítményt épít meg.
|
